II. évad 19. rész- A váratlan vendég

Hellobellooo ☺

Meghoztam végre az új részt! ;)

Sajnálam, hogy múlt pénteken nem hoztam, csak tényelg nagyon rossz volt a net.

Viszont van valami amit el kell mondanom nektek. Ugye jövőre nyolcadikos leszek, nagyon sokat kell majd tanulnom a felvételi miatt, nem lesz ennyi időm írni, így a heti részek számát egyre csökkentem. Sajnálom! Teszek ki egy szavazást, hogy szeptembertől a hét melyik napján hozzam a részt. :/ ❤

A másik blogomra is ma került fel az új rész, nézzetek be nyugodtan!☺

Ha tetszik a rész hagyjatok magatok után nyomot!

Jó olvasást, puszi Zsófi❤

Teljes összhangban voltunk, kezeim bejárták az egész felső testét, míg az övéi a fenekem és a csípőm között kirándult egyfolytában és húzott magához még közelebb. 
-Akarlak, Szépségem!- morogta a számba mikor levegőhiány miatt elváltunk egymástól.

-Én is, mindennél jobban, de te is tudod, hogy nem lehet. 

-Oké, akkor annyit kérek, hogy ne rúgj be!

-Nem terveztem, de miért?

-Majd megtudod. Menjünk vissza!

-Oké.

-Ja! És még valami!- húzott vissza magához- Nagyon nagyon szeretlek, és minden nap amit külön szenvedés számomra!

-Én is szeretlek Niall!- csókoltam meg.

Kezünkben egy-egy sörrel- és Niall egy szelet tortával- mentünk vissza a többiekhez.

-Gyors menet volt, Tubicáim!

-Kuss, Harry!- szóltam rá, mire csak átölelt.

A buli további részében beszélgettünk meg jöttek oda hozzánk, hogy ők is bekapcsolódjanak, de sajnos nem mindenkinek sikerült. Egyszer csak Sophia elkezdett arrébb húzni, hogy mondani akar valamit. Négyen álltunk kicsit arrébb a többiektől- Eleanor, Perrie, Sophia és én.

-Kitaláltam valamit.

-Mit?

-Szóval hármunknak a pasijával a kapcsolata teljesen rendben van.

-Igen.

-Elnek viszont nem.

-Ahha.

-De ha ő egyedül neki állna táncolni kicsit furán nézne ki, így mind a négyen táncolunk.

-Mivan?

-Táncolunk. A srácainknak.

-Én biztos, hogy nem!- tiltakoztam egyből- Semmi érzékem a tánchoz!

-Nemár Barbi! Legalább El miatt.

-Lányok, ezt ne! Louis szerintem ki is nyírna!

-Miért?

-Mert tegnap miután felmentünk a szobájába, megbeszéltük, hogy végleg szakítunk, tovább lépünk és barátok maradunk még akkor is ha szeretjük egymást. Megkérdezte, hogy utoljára megcsókolhat e, mondtam neki, hogy igen, és nem volt megállás egy csók után. Azt követte talán több száz is és megtörtént.

-Óóó ezt nem mondod!

-De...

-Oké akkor nem a srácoknak, hanem csak odamegyünk a tánctérre. Ha észrevesznek minket, úgyis odajönnek, ha pedig Louis akkora marha, hogy ne lásson meg, ebben a ruhában más meg fog.

-Én biztos nem!- léptem hátra.

-Légyszii! Csak a csípődet mozgatod, mintha Niall ott lenne.

-Agrhh! Menjünk!

-Imádlak!- nyomott egy puszit az arcomra és már húzott is a tánctér felé. Megálltunk valahol középen és ők hárman el is kezdtek táncolni. Nekem egyszerűen nem ment. Próbáltam, de nem jött össze. Már majdnem otthagytam őket mikor két kéz ragadta meg hátulról a csípőmet. Megfordultam Niall ölelésében és a szemébe néztem.

-Semmi olyat nem kell csinálnod miattam amit nem akarsz, érted?

-Köszönöm! Sophia ragazkodott az egészhez, hogy Elnek találjon valakit.

-Az én szememben te csináltad a legjobban.

-Holnap szeretnél elmenni szemészetre?

-Haha- nevetett fel erőltetetten- Velem se szeretnél táncolni?

-De. Melletted biztonságban érzem magam.

Megfordított az ölelésében kezeit a hasamon pihentette és lassan ringatni kezdte a csípőjét. Érezte, hogy nem lazultam el rendesen így a hajamat elkotorta bal oldalra, a jobb oldalon pedig puszikkal lepte el a nyakam. Kezdtem lazábban tartani a testem az ölelésében és vele együtt mozgattam a testem. A keze közben a feszülős ruhámon a hasamról más tájakra vándorolt, de végül a csípőmnél állapodtak meg, míg a sajátjaim Niall kezeit fogták.

-Úgy látom Sophia ötlete bejött- mondta Niall miközben Eleanorra nézett. Én is odavezettem a tekintetem, és láttam, hogy Calummal táncol, mellettük kettővel-hárommal pedig Louis egy- számomra- idegen lánnyal.

-Ez érdekes lesz...

-Most miért? Ha többre nem, egy estére.

-Majd meglátjuk... Niall!

-Mondjad Kicsim!

-Ez eddigi életem legeslegszebb szülinapja, és ezt mind csak neked köszönhetem! Szeretlek!

-Örülök, ha boldog vagy! A nap huszonnégy órájában szeretném neked megmutatni, hogy mennyire fontos vagy nekem. Boldog születésnapot Tündérem! Szeretlek!

Egy lassabb szám jött, úgyhogy átkaroltam Niall nyakát, ő pedig a derekamon fonta össze a kezeit és úgy táncoltunk.

-BARBIIIII- futott oda hozzám Jade a Little Mixből.

-Igen?- mosolyogtam rá.

-NAGYON BOLDOG SZÜLINAPOT!- nyomott egy puszit az arcomra.

-Köszönöm Jade, de szerintem te most nagyon sokat ittál, menjél aludni.

-Felkísérsz?

-Persze. Niall segítesz felvinni?

-Ahha.

Kétoldalról megfogtuk a derekát és elkezdtük a lift felé ráncigálni. Mikor az egyik szerkezet leért szinte úgy estünk be rajta. Jade leült a földre és ránk nézett.

-Elmondhatok nektek egy titkot?

-Nyugodtan- bólintottunk.

-Irigyellek titeket. Annyira aranyosak vagytok és annyira összeilletek, hogy... Nem tudom. Nekem soha nen lesz olyan gyönyörű kapcsolatom mint a tietek. Szóval irigy vagyok rátok- mondta üveges tekintettel.

-Aranyos vagy, hogy ezt mondod- mosolyodott el a Szöszi és leguggolt a lány mellé, hogy átölelhesse. Én is követtem a példáját és végül így értünk fel az emeletünkre. Bementünk egy szobába és Niall ott is hagyott minket, hogy leszedhessem róla a ruháját és ágyba dugjam.

-Barbi!- nézett rám miközben a ruháját vettem le róla.

-Igen?

-Régóta ismerem Niallt, és úgy gondolom nálad jobban nem is kaphatott volna. Jól mutattok együtt, szeretitek egymást és ismeritek egymást. Gratulálok nektek!

-Köszönjük, de most aludjál, jó?

-Oké. Jóéjt Barbi!

-Neked is Jade!- válaszoltam és kimentem a szobából.

Meglepett amit Jade mondott. Hogy úgy gondolja, Niall nem kaphatott volna jobbat. És, hogy irigyel minekt. Mivel azt mondják, hogy a részeg emberek a legőszintébbek, elhittem amiket hallottam és boldogsággal töltöttek el, ígyhát mosolyogva léptem ki a szobából.

-Szegénynek régóta nem volt senkije.

-Szerzünk neki valamit?

-Majd lehet róla szó, de ez a te estéd, érezd jól magad!- csókolt meg.

-Tudod mit mondott még benn Jade?

-Mit?- játszott egy tincsemmel miközben a liftbe szálltunk.

-Azt, hogy nálam jobbat nem is érdemelnél...

-És ez így is van. Örökre veled akarok lenni!- mondta és egy lágy csókot lehelt a számra.

Visszamentünk a többiekhez és láttuk, hogy egyre többen részegek mikor egy lány sétált oda hozzánk.

-Sziasztok!

-Ari? Te hogy kerülsz ide?- ölelte meg Niall.

-Meg vagyok hívva, nem?

-De, persze. Csak azt mondtad, nem tudsz jönni.

-Héééé! Ha a kis Ír Szöszi megkéri a barátnője kezét, ott kell lennem!

-Khmmm!- jeleztem, hogy én is itt vagyok.

-Tényleg! Kicsim, ő itt Ariana Grande. Ariana, ő a menyasszonyom, Barbi.

-Ahh haza akarok menni Barbihoz!- mondta, mire én már csak felnevettem, Niall viszont a szemét forgatta- Örülök, hogy végre megismerhetlek!- ölelt meg.

-Én is!

-Elmegyünk inni valamit?

-Ahha. Nem baj?- néztem a Szöszire.

-Dehogy, Szépségem! Csak ne rúgj be!

-Nem fogok!- mondtam és mielőtt elmentünk volna hosszan megcsókoltam.

A bárpult felé tartottunk, de elég nehézkés feladat volt, mert valaki vagy engem vagy Arianat állította meg. Mikor végre odaértünk kértünk két koktélt és beszélgetni kezdtünk.

-Örülök, hogy végre megismerhetlek! Sokat hallottam már rólad. Niall nagyon fontos nekem, ezért is örülök, hogy ilyen fantasztikus menyasszonya van és boldog veled! Nagyon összeilletek és látszik rajtatok, hogy boldogok vagytok.

-Aranyos vagy, hogy ezt mondod!

-Sziasztok lányok!- lépett oda hozzánk Sophia és Perrie- Barbi elrabolhatunk egy percre?

-Persze! Mindjárt jövök!- néztem Arira, aztán megfogtam a lányok kezét, hogy ne vesszünk el egymástól. Amint kiértünk a teremből ugyan azzal a csapattal találtam szembe magam, mint akikkel vásárolni mentünk, plusz Liam, Zayn, Louis, Harry, a 5 SoS srácok és Ed.

-Mi történt?

-Te teljesen megőrültél?

-Miért?- néztem Hazzra.

-Ez a csaj egy hárpia! Az előbb Luke-kal táncoltunk, erre odajött hozzánk, kitúrt onnan és elkezdett nyomulni rá- mondta Flóra.

-Mielőtt odament volna hozzátok engem akart megcsókolni- folytatta Ed.

-Mivan? Semmit nem értek!

-Elmagyarázom!- lépett előre El.

-Jó lenne.

-Tehát. Ő Ariana Grande, az édes, pici kislány aki megnyerte az egész világot. Ahha. Az aranyos kislány, mi? Pff! A mi életünkben, kb kilenc hónapja tűnt fel, és elkezdett Louisra nyomulni, mikor még együtt voltunk- Louisra néztem, hátha az ellenkezőjét mondja, de nem. Helyeslően rázta a fejét- A kicsi, szegény Ariana le lett pattintva. Kinél talált vigaszt? A jószívű, kedves, kis Niallnél. Arra a többiek értették mi a szitu, csak Niall azért néha befolyásolható. Megértette, hogy Lou foglalt. Aztán jött Zayn. Azzal a dumával akarta elcsábítani, hogy biztos nagyon hiányzik neki Perrie, stb, stb- Zayn bólintott- Szerencse akkor jött Pezz, aztán szépen kiosztotta. Újra Niall vigasztalta. Liammel ugye Soph együtt utazik, így náluk semmit nem tudott csinálni, Harry pedig az elejétől fogva utálja, nála nem is próbálkozott. Akkor miért kell vigasztalni? Mert szegény pici lány egyedül van. És ki más vigasztalhatta volna, mint Niall. Utána lett egy pasija, akivel azóta szakítottak. Megint a Szöszi vigasztalta. És újra elkezdett ránk telepedni. Aztán Niallel akkor nektek már kezdtek alakulni a dolgaitok, nem annyira feltűnően nyomult. Januárban mikor szakítottatok, akkor akart összejönni vele, csakhát ugye ott volt Melissa is. Mióta újra együtt vagytok mindenkin Niall ismertségi köréből megpróbál sorba menni. Persze a srácokon. Így próbálta féltékennyé tenni. Csak nem jött össze, mert Niall teljes mértékben barátként kezeli. Most valószínűleg megtudta, hogy megkérte a kezed és egyből idejött. Persze itt volt... Ehh, hárpia!

Még az előbb hallottakat emésztettem, mikor egy hang ütötte meg a fülem.

-Ez igaz?- kérdezte Niall.

-Niall...

-Mielőtt elkezdenéd Eleanor, az egészet hallottam. Komolyan így látjátok?

-Igen. És mi tényleg csak titeket akarunk megóvni, mert egyikőtöknek sem lenne jó, ha elválasztana titeket...

-Meg akarom kérdezni tőle is.

-Akkor viszont neked kell kihívnod, mert minket utál, gondolom tudja, hogy rájöttünk mi a célja és elmondtuk Barbinak. Csak téged imád eszeveszettül.

-Mindjárt jövünk!- mondta, de mielőtt bement volna, odajött hozzám és hosszan megcsókolt.

Idegesen vártuk míg visszajönnek, de mivel túlságosan ideges voltam odamentem Edhez, aki átkarolta a vállam.

-Mi a baj?- kérdezte Ariana mikor odaértek. Niall egyből hozzám sétált és átölelt.

-Neked most tetszik valaki?- néztem rá.

-Nem tudom, hogy ez most valami kihallgatás e vagy mi, de ha ennyire tudni akarjátok, igen tetszik.

-Ismerjük?- tette fel a következő kérdést Luke.

-Nem tudom... Szerintem nem- rázta a fejét, de látszott rajta, hogy hazudik.

-Oké. Gyere Kicsim, menjünk!- fogta meg a kezem, és elkezdett a lift felé húzni.

-Jóéjt!- köszöntem el a többiektől és el is indult a szerelvény.

-Ideges vagy?- kérdeztem végül.

-Kicsit, de ne foglalkozzunk a többiekkel. Van egy meglepetésem, arra koncentráljunk!- nyomott egy puszit a fejemre.

-Még?

-Utolsó, ígérem!

-A dalnak majd a szövegét átküldöd?

-Persze, de ha hazamentünk, felveszem az otthoni kis stúdióban is.

-Szuper! Kérdezhetek valamit?

-Bármit!

-Szerinted van valami alapja annak amit a többiek mondtak?

-Nem tudom... Nekem egy kicsit meredek, mert én tényleg csak barátként tekintek rá.

-Értem.
-Ne durcizz, Kicsim! Nekem csak te vagy, ezt te is tudod!
-Tudom! Szeretlek!
-Én is szeretlek! Imádom mikor ilyen kis aranyos féltékeny vagy!
-Nem vagyok féltékeny!- nyújtottam ki rá a nyelvem.
-Ja, ja, persze!
Innentől amíg fel nem értünk az emeletünkre csókolóztunk.
-Még meddig nem lehet?- sóhajtott fel.
-Két, három nap.
-Oké. 
A szobánkba érve az ágyra ültem, ő pedig a fürdőbe ment és egy olajjal tért vissza.
-Mit csinálunk?
-Tegnap azt mondtad, szeretnéd ha megmasszíroználak!
-Ahh imádlak! 
-Akkor viszont ennek mennie kell!- kezdte el lehúzni a ruhám cipzárját. Mikor már csak a fekete fehérnemű-szettemben álltam előtte kajánul vigyorgott- Hmmmm. Fekete csipke? Beindul a fantáziám!
-Pedig ma este csak a kezedre számíthatsz!- csókoltam meg- Viszont túl vagy öltözve hozzám!- mondtam, majd kigomboltam az ingjét és levettem róla. Lehúzta magáról a fekete farmerját és elengedett.
-Feküdj le az ágyra!
-Hassal vagy háttal?
-Hassal!
Lefeküdtem az ágyra, a fejemet a párnába nyomtam, és nem sokkal később a fenekemen éreztem meg Niall súlyát. Kikapcsolta a melltartómat, és elkezdte masszírozni a hátamat. Annyira jól esett, hogy fel is nyögtem. A Szöszi kezei alatt teljesen elvesztettem az időérzékem, nem tudom mennyi ideje feküdhettem alatta, de szerintem egy órája minimum kényeztetett, mikor megszólaltam.
-Lassan aludni kéne, holnap koncertetek lesz!
-Nem baj! 
-Várj! Akkor én is téged!- támaszkodtam fel.
-Bekapcsolom a mellartódat!
-Nem muszáj.
-Nem akarom, hogy kényelmetlenül érezd magad! 
Fél perc múlva pedig már ő feküdt alattam, én pedig a csípőjén ültem. Egy ideig masszíroztam, majd elmentünk tusolni. A vízes fehérneműinket a szárogatóra tettük, majd öt órakor hajtottuk álomra a fejünket.
Másnap reggel arra ébredtem, hogy Niall énekelget. Mikor meglátta, hogy fenn vagyok rám mosolygott.
-Madárcsicsergős jó reggelt!
-Madárcsicsergés helyett a hangodra ébredtem, de nekem ez is tökéletes! Hova készülsz?- céloztam arra, hogy farmerban és pólóban áll az ágyam szélénél.
-Délután kettő van, Szépségem! Nekünk indulni kell a stadionba, te még lustizzál nyugodtan! 
-Ne menj eel!- húzam oda magamhoz.
-Kicsiim! Mennem kell! 
-Maradj még egy kicsit! 
-Nem lehet!- nevetett fel- Mire végzel a pakolással, jöhettek is utánunk, jó?
-Azt mondod rendetlen vagyok?
-Dehogy! 
-Most megsértődtem!- húztam fel az orrom.
-Nemár, Szépségem!- bújt oda mellém és meg akart csókolni, de én elfordítottam a fejem. 
-Bocs pakolnom kell!- mondtam, és a bőröndömhöz sétáltam és lehajoltam. Ő egyből kihasználta az alkalmat, mögém jött és átölelt. A nyakamba puszilt, mire végre megfordultam és falni kezdtem ajkait. 
-Szeretlek!- suttogta, mikor elváltunk egymástól.
-Én is szeretlek, de most indulj! Este találkozunk!
-Oké. 
Utoljára megcsókoltuk egymást, majd el is tűnt. Nem tudtam, hogy először egyek vagy pakoljak, de végül az elsőnél döntöttem. Felhívtam a szoba-szervizt, és kértem magamnak pár darab szendvicset, majd elkezdtem bapakolni a bőröndökbe. Kihasználtam, hogy én pakoltam Niall táskájába is, mert így még megkaparintottam még pár pólót, pulcsit és alsógatyát. Fél négyre végeztem a pakolással és utána átmentem El és Flóra szobájába.

-Sziasztook!

-Halii!- öleltek meg.

-Miújság?- ugrottam az ágyukra.

-Pakolunk!

-Én már végeztem. El kicsit rakd le azt a cuki pólódat, toldd ide a seggedet és mondd el, hogy mi történt Louissal!

-Rendben, de hozok egy kis bort! És nem hívjuk át a többi lányt?

-Oké- bólintottunk. Szóltunk Sophiábak és a Little Mix lányoknak, majd öt perccel később mind az erkélyen ültünk, egy egy pohár vörös bor társaságában- kivéve a húgomat, aki kólát ivott.

-Előre kérlek titeket, hogy ne vessetek meg amiatt ami történt!

-A barátnőid vagyunk, El! Nem fogunk megvetni! Inkább kezdj bele!- dőltem hátra a nyugágyban. A barátnőm elkezdett mesélni, és a végére nemhogy neki, de még nekünk is kijöttek a könnyeink.

-Szeretnéd, hogy ne menjünk el a koncertre?

-Neeem! Barátok vagyunk, menjünk csak!- mosolyodott el halványan.

-Akkor szólok pár őrnek. Utána már nem jövünk vissza, megvan mindenetek?- kérdezte Soph.

-Meg- bólintottunk egyszerre.

Negyed óra múlva pedig már két kocsiban ültünk és mentünk a stadion felé. Én Ellel, a húgommal és Sophiával utaztam együtt- plusz Prestonnal- és igazából nagyon pörögtünk, egy jót akartunk tombolni a srácok számaira. Mire odaértünk a rajongókat már elkezdték beengedni, így nem voltak annyian, de aki észrevett minket sikítozni kezdett. Integettünk nekik majd bementünk. A srácok a kanapékon feküdtek és mindannyian telefonoztak.

-Kockák!- tekertem a fejem.

-Átnézzük a dalszövegeket!- magyarázta Louis.

-Persze, persze! Gyere ide, Csöppségem!- kaptam az ölembe Sophiet.

-Srácok öt perc múlva jönnek a VIP-sok!- jött be valaki.

A fiúk elrakták a telefonjaikat és felnéztek. Mikor Niall meglátta a ruhámat elvigyorodott és odalépett hozzám.

-Állítsd le magad!- csaptam a mellkasára, miközben átölelte a csípőm.

-Ugye tudod, hogy ez egy csipke ruha?

-Tudom ám! Ezt találtam hirtelen...

-És ezt én egyátalán nem bánom!

-Én sem!- kiabált oda Louis.

-Hülye!

-Héééé! Szingli vagyok!- vigyorgott. Hirtelen Elre néztem, de úgy láttam nem zavarja, mert épp valami sráccal beszélgetett.

-Ahogy én is!- állt fel Harry- Szóval ha esetleg Niall megbántana, hozzám bármikor jöhetsz, megvigasztallak!

-Attól tartok! Egy! Nagyon remélem, hogy Niall soha nem fog megbántani! Kettő! Ha pedig mégis, biztos, hogy nem hozzád megyek először, vagypedig nem azért mennék amiért te gondolod! 

-Tudod, hogy nem feküdnék le veled! Jobban bírlak annál!- jött oda hozzám és megölelgetett.

-Soha nem hagynám, hogy mással feküdjön le rajtam kívül!- ölelt át a Szöszi, én pedig megcsókoltam a nyakát. Megcsókoltuk egymást, de egyszer csak sikítást hallottunk. Beengedték a rajongókat, akik meglátták minket. A Szöszi felnyögött, egy utolsó puszit nyomott a számra majd otthagyott. Mosolyogva a kanapéhoz mentem, leültem Sophia mellé, közénk pedig Sophie furakodott be.

-Barbi játszhatok a telefonodon?

-Inkább játszunk valamit mi!

-Hozom a barbikat!

Nemsokára vissza is ért a Barbikkal, és elkezdtünk játszani. Egyszer csak egy lányt toltak oda hozzánk, akinek valószínűleg valami betegsége lehetett, mert tolókocsija volt.

-Sziaa!- köszöntünk neki mosolyogva.

-Sziasztok! Kérhetek veletek is egy képet?

-Hát persze!- guggoltunk le mellé.

Nagyon nagyon sok képet csináltunk és tök jól elbeszélgettünk a lánnyal. Épp arról beszéltünk, hogy Niall a kedvence, és mennyire szereti a párosunkat, mikor az emlegetett szamár huppant le mellém.

-Sziasztok Szépségeim!- vigyorgott.

-Képzeld el, Monikanak te vagy a kedvence!

-Ohh hát engem mindenki imád!

-A végén féltékeny leszek...- forgattam meg a szemem.

-Mit szólnál hozzá Monika, ha anyukáddal innen néznétek a koncertet, és nem onnan ahonnan a többiek?- mosolygott rá a Szöszi.

-Komolyan mondod?

-Perszee! A színpad mellett, lenn az árokban, a fotósok mellett!

-Ez annyira fantasztikus!- sírta el magát.

-Héééé, ne sírj, mert akkor nekem is sírnom kell!- mondtam, szinte már könnyes szemmel. Mind a ketten átöleltük a lányt, és így is le lettünk fényképezve. És ez már egyikünknek sem arról szólt, hogy le legyünk fényképezve, hanem arról, hogy valószínűleg ez a lány soha többé nem tud lábra állni, az egész életét egy kerekesszékben fogja leélni,  nem valószínű, hogy lesz szalagavatója, vagy esküvője. Arról, hogy legyen egy boldog estéje, azokkal a srácokkal akik kb megmentették az életét, még akkor is ha nem tudtak róla. Ez a lány- ahogy mesélte- nagyon sok minden nehézségen átment, és ha nem is örökre, egy estére megpróbáltuk elfelejtetni vele. Ami úgy néz ki, valamennyire sikerült is.

Miközben tovább beszélgettünk a lánnyal, Niall elfeküdt a kanapén, a fejét pedig az ölembe hajtotta.

-Öt perc múlva kezdtetek!- mondta egy valaki, a srácoknak.

-Akkor mi indulunk, jó?- néztem Marikara.

-Rendben!- csillant fel a szeme.

Megcsókoltuk egymást Niallel, majd a többi lánnyal együtt az árok felé indultunk. Nekik is nagyon szimpatikus volt a Marika, és így nagyon jól el tudtunk beszélgetni. A koncert kezdete előtt pár rajongó észrevett minket, nekik integettünk, de inkább tovább beszélgettünk.

Egyszer csak minden elsötétült, jött a srácok intro videója, mindenki sikogatott majd megjelent a világ öt legcsodálatosabb fiúja, és el is kezdték énekelni a Clouds-ot. Mi végig tomboltuk az egész koncertet, és ahogy Marikara néztem, ő is nagyon élvezte. Az egyik szám után Liam elkezdett pár rajongói táblát felolvasni.

"Niall! Tényleg elveszed Barbit?"- olvasta fel végül az utolsót. A Szöszi rám mosolygott majd vissza a közönségre.

-Hát... Igen. Mindennél jobban szeretem, és nem akarom távol tudni magamtól soha többé! Szóval a következő Mrs. Horan!- kiabált a mikrofonba, az egyik kamera pedig engem mutatott. Integettem a rajongóknak, majd végre újra a srácok voltak a kivetítőn.

Fél óra múlva vége lett a koncertnek, erre pedig mi már újra a backstageben voltunk. Nekünk is indulni kellett, Marikanak is, így elbúcsúztunk, megígértem, hogy bekövetem twitteren, megöleltük egymást majd el is ment. Niall megfogta a kezem és úgy indultunk a reptérre. Perriék hazamentek, mi pedig tovább. Egy gépen utaztunk Liammel, Sophiával, Ellel és a húgommal. Egy pohár narancslevet iszogattunk a Szöszivel, és a vállra hajtottam a fejem.

-Miujság Szépségem?

-Semmi Szöszim!

-Haragszol amiatt, hogy elmondtam?

-Dehogy!- játszottam pár szőke tincsével- Örülök neki!

-Akkor jó!- csókolt meg.

Sophie❤